🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > istenátkozta tüske
következő 🡲

istenátkozta tüske: a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó tövises iglice (Ononis spinosa) Vas megyei elterjedt népi neve. - A gyakori, szúrós gyomnövényt már Dioszkoridész és Plinius is említik, kiemelve vizelethajtó hatását. A hosszú időre feledésbe ment és újabban föléledt hatóanyagkutatás igazolta az ókori szerzők igazát. A növény gyökerének vizes kivonata valóban vizelethajtó hatású; hólyag- és vesebajok, reumás bántalmak elleni teakeverékek alkotórésze. Melius Péter Herbáriumában (1578) az antik szerzőkre hivatkozva említi ezt a tulajdonságot. - Az ~ a Dunántúl más részein a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó szúrós szerbtövisre (Xanthium spinosum) is vonatkozik, mely szintén az ókori szerzők óta ismert, de nem gyógynövényként számontartott faj. Melius Péter is csak azt írja róla, hogy „igen kevés, vagy ugyan semmi haszna”. Ma hivatalos gyógynövényként nem tartják számon. Az ~ név kk. eredeztetése nem bizonyítható. S.J.

Rápóti-Romvári 1972:158. (s.v. iglic)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.